passzív ülés
A passzív ülés egy olyan cselekvés, melynek során a széket használó nem saját erejét, törzsizmait és csontozatát használja arra, hogy egészségesen üljön és jó legyen testtartása, hanem a szék különböző alkatrészei segítenek neki abban, hogy megtartsa helyzetét.
Sok szék elsőre kényelmesnek tűnik, mert megtámasztja gerincünket, derekunkat, a kartámaszok alátámasztják a könyököket és az alkart, a fejtámla pedig tartja fejünket. Mindez azonban csalóka. Az ilyen módon való ülés hosszú távon tétlenségre készteti izomzatunkat, amitől az elernyed, elgyengül, és nem lesz képes magától egyenesen tartani gerincünket.
Ebből következik, hogy lassan már népbetegség a gerincsérv, hiszen tömegek ülnek passzív ülést biztosító székeken, amik lassan, de biztosan tönkreteszik a gerincet.
Tény, hogy manapság az ergonomikus székeket leszámítva a legtöbb operatív forgószék egyáltalánm tekinthető egészségesnek, mert kizárólag passzív ülést garantálnak. Kipárnáznak, ám ezzel több kárt okoznak, mint hasznot.
A gyártók és orvosok már régen felfedezték ezt az alapvető problémát, ezért született meg az aktív ülés rendszere, melynek használata során a felhasználó maga gondoskodik egészséges tartásáról. Erről részletesebben lásd: aktív ülés szócikk, SpinaliS szócikk
A passzív ülés ellen a SpinaliS rendszerrel tehetsz a legtöbbet.
lásd még: aktív ülés, SpinaliS, egészséges ülés, törzsizomzat
A Széklexikon alapítója és felelős szerkesztője