ülőmunka
Az ülőmunka az emberi munkavégzés egy olyan típusa, melynek során hosszabb vagy rövidebb ideig a munkát végző egyén ül.
A XX. században meredeken (de kisebb mértékben már a megelőző századokban is) emelkedett az ülőmunkát végzők száma. A folyamat kapcsolatban van azzal, hogy a mezőgazdaságban dolgozók aránya az emberi történelem során - kisebb ingadozásokkal ugyan, de - folyamatosan csökkent, majd az ipari forradalom klasszikus időszakának kifutása után még nagyobb tömegek kerültek a gazdaság harmadik (szolgáltató) szektorába.
Ma már a Magyarországon betöltött állások több, mint fele ülőmunkát jelent. Rend szerint ez napi 8-12 óra folyamatos üléssel jár. Ennek mostanra nyilvánvalóak a komoly népegészségügyi kockázatai, melyek az egyén szintjén többnyire mozgásszervi panaszok formájában jelentkeznek. Éppen ezért az ülőmunkához a szakértők főleg ergonomikus, egészséget megőrző székeket ajánlanak.
Az egészséges ülőmunka alapfeltétele az aktív ülés. Ahogy a tudatos munkavállalók száma egyre emelkedik, a munkaadók is úgy igyekeznek egyre jobb minőségű, aktív ülést biztosító székekkel ellátni dolgozóikat. Ez nem csak az eployer branding miatt fontos, de az egészséges széken ülő egyén produktívabb, frissebb is, kevesebb időt tölt betegállományban és elkerüli a krónikus hátfájás is.
Ha klasszikus, csupán passzív ülést biztosító székeken dolgozunk naponta 8-10 órát is, szinte biztosra vehető a gerinccsigolyák porcrétegének károsodása, leválása, ami hátfájdalomhoz, rosszabb esetben pedig gerincsérvhez vezethet.
lásd még: irodai szék, ergonómikus szék, SpinaliS, aktív ülés
A Széklexikon alapítója és felelős szerkesztője